„Kit úgy szeretek, hogy ki nem mondhatom” – Nővériség egy 19. századi grófkissszony naplójában
„Kit úgy szeretek, hogy ki nem mondhatom” – Nővériség egy 19. századi grófkissszony naplójában

„Kit úgy szeretek, hogy ki nem mondhatom” – Nővériség egy 19. századi grófkissszony naplójában

A hagyományos társadalom családja általában idealizálva, szülők és gyermekeik biztonságos, meghitt közösségeként jelenik meg a közbeszédben, szembeállítva a jelenkor állítólagos válságával. Pedig a nagy halandóság miatt a mostoha- vagy mozaikcsalád legalább olyan gyakori volt a modern kor előtt is, mint ma a válások következtében! 

Tovább olvasom

Egy reformkori rejtély: magyar gróf graffitije Szudánban
Egy reformkori rejtély: magyar gróf graffitije Szudánban

Egy reformkori rejtély: magyar gróf graffitije Szudánban

Tavaly decemberben rakott fel Belényi Dániel világutazó egy fotót az oldalára egy különös feliratról, amelyet Szudán fővárosában, Kartúmban, a Nemzeti Múzeumban készített. A grafitit egy ősi óegyiptomi templom hieroglifákkal borított falába vésték, olvasata: „C ZICHY...

Tovább olvasom

Vér és arany.  Egy magyar gróf és egy amerikai milliomos lány házassága
Vér és arany.  Egy magyar gróf és egy amerikai milliomos lány házassága

Vér és arany. Egy magyar gróf és egy amerikai milliomos lány házassága

  A hagyományos társadalom családja általában idealizálva, szülők és gyermekeik biztonságos, meghitt közösségeként jelenik meg a közbeszédben, szembeállítva a jelenkor állítólagos válságával. Pedig a nagy halandóság miatt a mostoha- vagy mozaikcsalád legalább olyan gyakori volt a modern kor előtt is, mint ma a válások következtében!  Az MTA BTK Történettudományi Intézetének Lendület Családtörténeti kutatócsoportja ezt a mindennaposnak...

Tovább olvasom

„Szűz leányt tévén eleibe, ölébe hajtja a fejét…”  A Kornisok családi élete
„Szűz leányt tévén eleibe, ölébe hajtja a fejét…”  A Kornisok családi élete

„Szűz leányt tévén eleibe, ölébe hajtja a fejét…” A Kornisok családi élete

A hagyományos társadalom családja általában idealizálva, szülők és gyermekeik biztonságos, meghitt közösségeként jelenik meg a közbeszédben, szembeállítva a jelenkor állítólagos válságával. Pedig a nagy halandóság miatt a mostoha- vagy mozaikcsalád legalább olyan gyakori volt a modern kor előtt is, mint ma a válások következtében!  Az MTA BTK Történettudományi Intézetének Lendület Családtörténeti kutatócsoportja ezt a...

Tovább olvasom

“Oly számos családnál, mint az enyim” – Széchenyi mint mostohaapa
“Oly számos családnál, mint az enyim” – Széchenyi mint mostohaapa

“Oly számos családnál, mint az enyim” – Széchenyi mint mostohaapa

A hagyományos társadalom családja általában idealizálva, szülők és gyermekeik biztonságos, meghitt közösségeként jelenik meg a közbeszédben, szembeállítva a jelenkor állítólagos válságával. Pedig a nagy halandóság miatt a mostoha- vagy mozaikcsalád legalább olyan gyakori volt a modern kor előtt is, mint ma a válások következtében!  Az MTA BTK Történettudományi Intézetének Lendület Családtörténeti kutatócsoportja ezt a...

Tovább olvasom

„A többiek nem számítanak” – Arisztokrácia a boldog békeidőkben
„A többiek nem számítanak” – Arisztokrácia a boldog békeidőkben

„A többiek nem számítanak” – Arisztokrácia a boldog békeidőkben

Az arisztokrata gyermekbe születése pillanatától a kivételezettség tudatát nevelték. Mire felnőtt, magától értetődőnek tekintette, hogy mindenből a legmagasabb színvonalú jár neki. Az élet minden területén tiszteletet követelt magának és igényt tartott az irányításra. Elitizmusuk fontos eleme volt az elzárkózás, amely kapcsolataikban és viselkedésükben éppúgy érvényesült, mint anyagi-tárgyi...

Tovább olvasom