“A kapun sem engedtek ki egyedül” – Családi élet és magánélet egy debreceni polgárlány naplójában
“A kapun sem engedtek ki egyedül” – Családi élet és magánélet egy debreceni polgárlány naplójában

“A kapun sem engedtek ki egyedül” – Családi élet és magánélet egy debreceni polgárlány naplójában

A hagyományos társadalom családja általában idealizálva, szülők és gyermekeik biztonságos, meghitt közösségeként jelenik meg a közbeszédben, szembeállítva a jelenkor állítólagos válságával. Pedig a nagy halandóság miatt a mostoha- vagy mozaikcsalád legalább olyan gyakori volt a modern kor előtt is, mint ma a válások következtében! 

Tovább olvasom

Vér és arany.  Egy magyar gróf és egy amerikai milliomos lány házassága
Vér és arany.  Egy magyar gróf és egy amerikai milliomos lány házassága

Vér és arany. Egy magyar gróf és egy amerikai milliomos lány házassága

  A hagyományos társadalom családja általában idealizálva, szülők és gyermekeik biztonságos, meghitt közösségeként jelenik meg a közbeszédben, szembeállítva a jelenkor állítólagos válságával. Pedig a nagy halandóság miatt a mostoha- vagy mozaikcsalád legalább olyan gyakori volt a modern kor előtt is, mint ma a válások következtében!  Az MTA BTK Történettudományi Intézetének Lendület Családtörténeti kutatócsoportja ezt a mindennaposnak...

Tovább olvasom

“Utált, törvénytelen és erkölcssértő viszony” – Egy budai orvos kettős élete az 1880-as években
“Utált, törvénytelen és erkölcssértő viszony” – Egy budai orvos kettős élete az 1880-as években

“Utált, törvénytelen és erkölcssértő viszony” – Egy budai orvos kettős élete az 1880-as években

A hagyományos társadalom családja általában idealizálva, szülők és gyermekeik biztonságos, meghitt közösségeként jelenik meg a közbeszédben, szembeállítva a jelenkor állítólagos válságával. Pedig a nagy halandóság miatt a mostoha- vagy mozaikcsalád legalább olyan gyakori volt a modern kor előtt is, mint ma a válások következtében!  Az MTA BTK Történettudományi Intézetének Lendület Családtörténeti kutatócsoportja ezt a...

Tovább olvasom

“Úrilánynak nem illik kenyeret keresni” – Dolgozó nők a boldog békeidőkben
“Úrilánynak nem illik kenyeret keresni” – Dolgozó nők a boldog békeidőkben

“Úrilánynak nem illik kenyeret keresni” – Dolgozó nők a boldog békeidőkben

Hogy a nők túlnyomó többsége ugyanúgy dolgozik a család létfenntartásáért, mint a férfiak, minden korban magától értetődőnek számított. A hagyományos európai társadalomban szükség volt munkájukra a családi keretekben zajló gazdasági tevékenységben  (parasztgazdaságban, céhes műhelyben, boltban stb.), a nincstelen rétegek leányai közül pedig sokan idegen háztartásokban szolgáltak....

Tovább olvasom

„A többiek nem számítanak” – Arisztokrácia a boldog békeidőkben
„A többiek nem számítanak” – Arisztokrácia a boldog békeidőkben

„A többiek nem számítanak” – Arisztokrácia a boldog békeidőkben

Az arisztokrata gyermekbe születése pillanatától a kivételezettség tudatát nevelték. Mire felnőtt, magától értetődőnek tekintette, hogy mindenből a legmagasabb színvonalú jár neki. Az élet minden területén tiszteletet követelt magának és igényt tartott az irányításra. Elitizmusuk fontos eleme volt az elzárkózás, amely kapcsolataikban és viselkedésükben éppúgy érvényesült, mint anyagi-tárgyi...

Tovább olvasom

Szégyenoszlop angyallal. Emlékműsors a 19. században
Szégyenoszlop angyallal. Emlékműsors a 19. században

Szégyenoszlop angyallal. Emlékműsors a 19. században

“Ős Budavár Szent György terén áll a szégyenoszlop. Hentzi szobra az. … Jó magyarom, ha Buda várába tévedsz, kerüld el azt az oszlopot!” – “hisztériázott” egy százhúsz éves röplap. 1852-ben avatták fel azt az emlékművet, amely a megsértett nemzeti érzést testesítette meg közel fél évszázadon át, eltávolítása pedig a fontos...

Tovább olvasom

“Atyám megkívánta a pontosságot” – Úton az óra diktatúrája felé
“Atyám megkívánta a pontosságot” – Úton az óra diktatúrája felé

“Atyám megkívánta a pontosságot” – Úton az óra diktatúrája felé

Hogy életünk ritmusát az óra szabályozza, történelmi távlatból nézve viszonylag új jelenség. Magyarországon körülbelül másfél évszázaddal ezelőtt kezdődött az óra „hatalomátvételének folyamata”, és fokozatosan, több nemzedéken át terjesztette ki fennhatóságát a társadalom egyre szélesebb...

Tovább olvasom

“Ünnepkor marha-, lúd- és tyúkhús” – Táplálkozás a Monarchia korában
“Ünnepkor marha-, lúd- és tyúkhús” – Táplálkozás a Monarchia korában

“Ünnepkor marha-, lúd- és tyúkhús” – Táplálkozás a Monarchia korában

A századforduló a magyar konyha fénykoraként él a köztudatban, nem is alaptalanul. Az agrárországban az élelmiszer olcsó volt, a szállítás és az élelmiszeripar forradalmi fejlődésének köszönhetően a választék kibővült, az ellátás pedig függetlenedett az időjárás szeszélyétől. Az éhínség fenyegetése Európában történelemmé...

Tovább olvasom

“Kitört a tisztaság rögeszméje” – A test és a lakás higiéniája a századfordulón
“Kitört a tisztaság rögeszméje” – A test és a lakás higiéniája a századfordulón

“Kitört a tisztaság rögeszméje” – A test és a lakás higiéniája a századfordulón

A tisztaságot az európai civilizáció normái korábban is megkövetelték, de a fogalom tartalma lényegesen más volt, mint a modern korban. A higiéniai kultúra mélyreható átalakulása a 20. század elején kezdődött....

Tovább olvasom

“Tiszta örömet vásárol magának minden ember” – Karácsonyi készülődés a boldog békeidőkben
“Tiszta örömet vásárol magának minden ember” – Karácsonyi készülődés a boldog békeidőkben

“Tiszta örömet vásárol magának minden ember” – Karácsonyi készülődés a boldog békeidőkben

“Nincs olyan víg vásár egy is a világon, mint a karácsoni vásár. Ennek a vígsága egészen másnemű, zajtalanabb, szelídebb, családiasabb, majdnem azt mondom: szentebb. Itt muzsikaszó nincs, pecsenyés-sátor, meg lacikonyha sincs, sarkantyú-pengés meg héjje-hujja sincs, részeg ember sem találkozik, – mégis minden arc mosolyog, minden szem ragyog, minden ajk cseveg...

Tovább olvasom