“A kapun sem engedtek ki egyedül” – Családi élet és magánélet egy debreceni polgárlány naplójában
“A kapun sem engedtek ki egyedül” – Családi élet és magánélet egy debreceni polgárlány naplójában

“A kapun sem engedtek ki egyedül” – Családi élet és magánélet egy debreceni polgárlány naplójában

A hagyományos társadalom családja általában idealizálva, szülők és gyermekeik biztonságos, meghitt közösségeként jelenik meg a közbeszédben, szembeállítva a jelenkor állítólagos válságával. Pedig a nagy halandóság miatt a mostoha- vagy mozaikcsalád legalább olyan gyakori volt a modern kor előtt is, mint ma a válások következtében! 

Tovább olvasom

Édesek és mostohák – Három nemzedék mozaikcsaládjai Esztergomban
Édesek és mostohák – Három nemzedék mozaikcsaládjai Esztergomban

Édesek és mostohák – Három nemzedék mozaikcsaládjai Esztergomban

A hagyományos társadalom családja általában idealizálva, szülők és gyermekeik biztonságos, meghitt közösségeként jelenik meg a közbeszédben, szembeállítva a jelenkor állítólagos válságával. Pedig a nagy halandóság miatt a mostoha- vagy mozaikcsalád legalább olyan gyakori volt a modern kor előtt is, mint ma a válások...

Tovább olvasom

“Utált, törvénytelen és erkölcssértő viszony” – Egy budai orvos kettős élete az 1880-as években
“Utált, törvénytelen és erkölcssértő viszony” – Egy budai orvos kettős élete az 1880-as években

“Utált, törvénytelen és erkölcssértő viszony” – Egy budai orvos kettős élete az 1880-as években

A hagyományos társadalom családja általában idealizálva, szülők és gyermekeik biztonságos, meghitt közösségeként jelenik meg a közbeszédben, szembeállítva a jelenkor állítólagos válságával. Pedig a nagy halandóság miatt a mostoha- vagy mozaikcsalád legalább olyan gyakori volt a modern kor előtt is, mint ma a válások következtében!  Az MTA BTK Történettudományi Intézetének Lendület Családtörténeti kutatócsoportja ezt a...

Tovább olvasom

“A klavir mellett ülnek s ábrándoznak” – Polgár és zongorája a 19. században
“A klavir mellett ülnek s ábrándoznak” – Polgár és zongorája a 19. században

“A klavir mellett ülnek s ábrándoznak” – Polgár és zongorája a 19. században

– Hogy mivel töltöttem ezt az utóbbi tíz évet? – mondta a polgár az udvarias és szórakozott kérdésre, megállva az utca közepén, a kérdező csodálkozására. – A zongorámat védelmeztem, pajtás, ahogy a katona védi a hazáját. … Igenis, ebben ment el a tíz év, a zongora védelmében, a zongorám védelmében, a...

Tovább olvasom

“Úrilánynak nem illik kenyeret keresni” – Dolgozó nők a boldog békeidőkben
“Úrilánynak nem illik kenyeret keresni” – Dolgozó nők a boldog békeidőkben

“Úrilánynak nem illik kenyeret keresni” – Dolgozó nők a boldog békeidőkben

Hogy a nők túlnyomó többsége ugyanúgy dolgozik a család létfenntartásáért, mint a férfiak, minden korban magától értetődőnek számított. A hagyományos európai társadalomban szükség volt munkájukra a családi keretekben zajló gazdasági tevékenységben  (parasztgazdaságban, céhes műhelyben, boltban stb.), a nincstelen rétegek leányai közül pedig sokan idegen háztartásokban szolgáltak....

Tovább olvasom

“Volt ön már zöldben?” – A kirándulás és a nyaralás kezdetei a reformkorban
“Volt ön már zöldben?” – A kirándulás és a nyaralás kezdetei a reformkorban

“Volt ön már zöldben?” – A kirándulás és a nyaralás kezdetei a reformkorban

“Volt ön már zöldben? – Mikor megy ön zöldbe? – E két kérdés százszor meg százszor ismételtetik Budapesten, május első napjától legalábbis szeptember elejéig” – írta a pest-budai mindennapok ironikus megörökítője, Nagy Ignác 1842-ben. A nyarat vagy legalább a vasárnapot a zöldben tölteni a reformkorban kezdett a városi életforma elmaradhatatlan...

Tovább olvasom

“Első kötelessége a házibéke biztosítása” – A nő a polgári családban
“Első kötelessége a házibéke biztosítása” – A nő a polgári családban

“Első kötelessége a házibéke biztosítása” – A nő a polgári családban

Aranykort jelentettek a nők számára a boldog békeidők, vagy kiszolgáltatottságukat és jogfosztottságukat vonta be csillámporral a polgári család –  többnyire csak elméletben létező – eszményképe?...

Tovább olvasom

“Ünnepkor marha-, lúd- és tyúkhús” – Táplálkozás a Monarchia korában
“Ünnepkor marha-, lúd- és tyúkhús” – Táplálkozás a Monarchia korában

“Ünnepkor marha-, lúd- és tyúkhús” – Táplálkozás a Monarchia korában

A századforduló a magyar konyha fénykoraként él a köztudatban, nem is alaptalanul. Az agrárországban az élelmiszer olcsó volt, a szállítás és az élelmiszeripar forradalmi fejlődésének köszönhetően a választék kibővült, az ellátás pedig függetlenedett az időjárás szeszélyétől. Az éhínség fenyegetése Európában történelemmé...

Tovább olvasom

“Nem mindig szerfölött mulatságos az utazás” – A budapesti tömegközlekedés kezdetei
“Nem mindig szerfölött mulatságos az utazás” – A budapesti tömegközlekedés kezdetei

“Nem mindig szerfölött mulatságos az utazás” – A budapesti tömegközlekedés kezdetei

Az omnibusz szót ma már legtöbben csak Zerkovitz Béla slágeréből ismerik. A helyi tömegközlekedés első eszköze egy évszázadig tartozott a budapesti utcaképhez, s a nagyvárosi viselkedési normák elsajátításában is fontos szerepet...

Tovább olvasom

“Kitört a tisztaság rögeszméje” – A test és a lakás higiéniája a századfordulón
“Kitört a tisztaság rögeszméje” – A test és a lakás higiéniája a századfordulón

“Kitört a tisztaság rögeszméje” – A test és a lakás higiéniája a századfordulón

A tisztaságot az európai civilizáció normái korábban is megkövetelték, de a fogalom tartalma lényegesen más volt, mint a modern korban. A higiéniai kultúra mélyreható átalakulása a 20. század elején kezdődött....

Tovább olvasom