“A kapun sem engedtek ki egyedül” – Családi élet és magánélet egy debreceni polgárlány naplójában
“A kapun sem engedtek ki egyedül” – Családi élet és magánélet egy debreceni polgárlány naplójában

“A kapun sem engedtek ki egyedül” – Családi élet és magánélet egy debreceni polgárlány naplójában

A hagyományos társadalom családja általában idealizálva, szülők és gyermekeik biztonságos, meghitt közösségeként jelenik meg a közbeszédben, szembeállítva a jelenkor állítólagos válságával. Pedig a nagy halandóság miatt a mostoha- vagy mozaikcsalád legalább olyan gyakori volt a modern kor előtt is, mint ma a válások következtében! 

Tovább olvasom

“Utczai és házi szemét, canalis ürülék” – Történetek a köztisztaságról 2. rész
“Utczai és házi szemét, canalis ürülék” – Történetek a köztisztaságról 2. rész

“Utczai és házi szemét, canalis ürülék” – Történetek a köztisztaságról 2. rész

A 19. század közepéig a szennyvizek, a hulladék, valamint az emberi és állati ürülék kezelése még alig különbözött a középkoritól.  A gyorsan növekvő népességű és egyre zsúfoltabb városokban a köztisztaság ügye az ipari forradalom korában hovatovább közbiztonsági kérdéssé vált. A kor mikrobiológiai felfedezései közben egyre szélesebb körben tudatosították, hogy a...

Tovább olvasom

“Nőkínzást körünkben meg ne szíveljünk!” – Mozaikok a családon belüli erőszak történetéből. 3. rész
“Nőkínzást körünkben meg ne szíveljünk!” – Mozaikok a családon belüli erőszak történetéből. 3. rész

“Nőkínzást körünkben meg ne szíveljünk!” – Mozaikok a családon belüli erőszak történetéből. 3. rész

A családon belüli erőszak történetéről szóló első posztom (“Bántani nem bántott, csak néha megvert”) a kétkezi munkát végző társadalmi rétegek normáiba és gyakorlatába adott bepillantást. A büntető- és válóperek, valamint a néprajzi gyűjtések alapján megkockáztattam a következtetést, miszerint a feleség testi fenyítése az alsó osztályok körében elfogadottnak, de legalábbis bocsánatosnak...

Tovább olvasom

A Pesti Vakok Intézete – A szociális gondoskodás változatai a 19. században
A Pesti Vakok Intézete – A szociális gondoskodás változatai a 19. században

A Pesti Vakok Intézete – A szociális gondoskodás változatai a 19. században

A szervezett szociális gondoskodás legkorábbi alanyai közé tartoztak a vakok. A  legtöbb társadalomban az ő fogyatékosságuk váltotta ki a legegyértelműbb együttérzést, rászorultságuk pedig vitán felül állt. A speciális oktatást-nevelést igénylő gyerekcsoportok közül talán elsőként ők kerültek a felvilágosodás óta erősödő  pedagógiai érdeklődés...

Tovább olvasom

“Ebben az évben szűnt meg a robota” – Mozaikok a forradalom hétköznapjaiból
“Ebben az évben szűnt meg a robota” – Mozaikok a forradalom hétköznapjaiból

“Ebben az évben szűnt meg a robota” – Mozaikok a forradalom hétköznapjaiból

A történelemkönyveknek a nagy történelmi folyamatokról szóló elbeszélését gyakran mély szakadék választja el az egyes egyének által megélt történetektől. Előfordul, hogy a „nagy történelem” kiemelkedő fordulópontjai alig hagynak lenyomatot a tömegek mindennapi életen, míg egy nagy éhínséget vagy járványt – amit az azt átélő nemzedék élete legdrámaibb élményeként tartott...

Tovább olvasom

“A férj családfői hatalma nem terjed ki arra” – Mozaikok a családon belüli erőszak történetéből. 2. rész
“A férj családfői hatalma nem terjed ki arra” – Mozaikok a családon belüli erőszak történetéből. 2. rész

“A férj családfői hatalma nem terjed ki arra” – Mozaikok a családon belüli erőszak történetéből. 2. rész

A családon belüli erőszak történetéről szóló első posztom (“Bántani nem bántott, csak néha megvert” – Mozaikok a családon belüli erőszak történetéből 1. rész) a kétkezi munkát végző társadalmi rétegek – a parasztság és a városi alsó osztály – normáiba és gyakorlatába adott bepillantást. Már ott is “mentegetőztem”, hogy a jelenben...

Tovább olvasom