„Vérzik szívem értetek, de jobban vérzik hazámért”
„Vérzik szívem értetek, de jobban vérzik hazámért”

„Vérzik szívem értetek, de jobban vérzik hazámért”

1848/49-ben a politikai propaganda szerint az anyák mosolyogva, büszkén maguk küldték fiaikat a háborúba a hazáért. A privát forrásokban ezzel szemben teljesen ismerős emberi érzelmek köszönnek vissza: aggodalom a fiú életéért, épségéért, egészségéért, együttérzés a megpróbáltatások miatt.

Tovább olvasom

A város árvái. Kitett és talált gyermekek a 18. századi Pest-Budán és Óbudán
A város árvái. Kitett és talált gyermekek a 18. századi Pest-Budán és Óbudán

A város árvái. Kitett és talált gyermekek a 18. századi Pest-Budán és Óbudán

A nemkívánt gyermekeket évszázadokon keresztül Európa-szerte egyszerűen kitették valahová. Pest-Budán a 18. században vált ez a probléma olyan méretűvé, hogy kezelésére a városi hatóságoknak intézményes megoldást kellett találniuk. A lelencgyermekek életkilátásai azonban így is rosszak voltak.

Tovább olvasom

Anyaság a kora újkorban. Várdai Kata és lánya, Telegdi Anna kapcsolata
Anyaság a kora újkorban. Várdai Kata és lánya, Telegdi Anna kapcsolata

Anyaság a kora újkorban. Várdai Kata és lánya, Telegdi Anna kapcsolata

Erdélyi Gabriella A hagyományos társadalom családja általában idealizálva, szülők és gyermekeik biztonságos, meghitt közösségeként jelenik meg a közbeszédben, szembeállítva a jelenkor állítólagos válságával. Pedig a nagy halandóság miatt a mostoha- vagy mozaikcsalád legalább olyan gyakori volt a modern kor előtt is, mint ma a válások következtében! A BTK Történettudományi Intézetének Lendület Családtörténeti kutatócsoportja ezt a...

Tovább olvasom

Jézus Krisztus Atyafisága
Jézus Krisztus Atyafisága

Jézus Krisztus Atyafisága

Szent Anna kultusza és a család jelentősége a késő középkori művészet tükrében Ridovics Anna A hagyományos társadalom családja általában idealizálva, szülők és gyermekeik biztonságos, meghitt közösségeként jelenik meg a közbeszédben, szembeállítva a jelenkor állítólagos válságával. Pedig a nagy halandóság miatt a mostoha- vagy mozaikcsalád legalább olyan gyakori volt a modern kor előtt is,...

Tovább olvasom

„Kit úgy szeretek, hogy ki nem mondhatom” – Nővériség egy 19. századi grófkissszony naplójában
„Kit úgy szeretek, hogy ki nem mondhatom” – Nővériség egy 19. századi grófkissszony naplójában

„Kit úgy szeretek, hogy ki nem mondhatom” – Nővériség egy 19. századi grófkissszony naplójában

A hagyományos társadalom családja általában idealizálva, szülők és gyermekeik biztonságos, meghitt közösségeként jelenik meg a közbeszédben, szembeállítva a jelenkor állítólagos válságával. Pedig a nagy halandóság miatt a mostoha- vagy mozaikcsalád legalább olyan gyakori volt a modern kor előtt is, mint ma a válások következtében! 

Tovább olvasom

Pozsonyi mozaikcsaládok a 16. századi végrendeletekben
Pozsonyi mozaikcsaládok a 16. századi végrendeletekben

Pozsonyi mozaikcsaládok a 16. századi végrendeletekben

A hagyományos társadalom családja általában idealizálva, szülők és gyermekeik biztonságos, meghitt közösségeként jelenik meg a közbeszédben, szembeállítva a jelenkor állítólagos válságával. Pedig a nagy halandóság miatt a mostoha- vagy mozaikcsalád legalább olyan gyakori volt a modern kor előtt is, mint ma a válások következtében! 

Tovább olvasom

“A kapun sem engedtek ki egyedül” – Családi élet és magánélet egy debreceni polgárlány naplójában
“A kapun sem engedtek ki egyedül” – Családi élet és magánélet egy debreceni polgárlány naplójában

“A kapun sem engedtek ki egyedül” – Családi élet és magánélet egy debreceni polgárlány naplójában

A hagyományos társadalom családja általában idealizálva, szülők és gyermekeik biztonságos, meghitt közösségeként jelenik meg a közbeszédben, szembeállítva a jelenkor állítólagos válságával. Pedig a nagy halandóság miatt a mostoha- vagy mozaikcsalád legalább olyan gyakori volt a modern kor előtt is, mint ma a válások következtében! 

Tovább olvasom

„Hogy gyermekeimmel lehetek, kipótol minden egyebet” – Wesselényi Miklós apai szerepben
„Hogy gyermekeimmel lehetek, kipótol minden egyebet” – Wesselényi Miklós apai szerepben

„Hogy gyermekeimmel lehetek, kipótol minden egyebet” – Wesselényi Miklós apai szerepben

A hagyományos társadalom családja általában idealizálva, szülők és gyermekeik biztonságos, meghitt közösségeként jelenik meg a közbeszédben, szembeállítva a jelenkor állítólagos válságával. Pedig a nagy halandóság miatt a mostoha- vagy mozaikcsalád legalább olyan gyakori volt a modern kor előtt is, mint ma a válások...

Tovább olvasom

„Édesse, küldd el nekem ide gyorskocsin Clavigot és Othellót” – Egy 19. századi színész “családi vállalkozása”
„Édesse, küldd el nekem ide gyorskocsin Clavigot és Othellót” – Egy 19. századi színész “családi vállalkozása”

„Édesse, küldd el nekem ide gyorskocsin Clavigot és Othellót” – Egy 19. századi színész “családi vállalkozása”

A hagyományos társadalom családja általában idealizálva, szülők és gyermekeik biztonságos, meghitt közösségeként jelenik meg a közbeszédben, szembeállítva a jelenkor állítólagos válságával. Pedig a nagy halandóság miatt a mostoha- vagy mozaikcsalád legalább olyan gyakori volt a modern kor előtt is, mint ma a válások...

Tovább olvasom