„senkinek gyanúsága se lehessen hibás életükről” – Házassági krízisek a 18-19. századi Szilágyságban
„senkinek gyanúsága se lehessen hibás életükről” – Házassági krízisek a 18-19. századi Szilágyságban

„senkinek gyanúsága se lehessen hibás életükről” – Házassági krízisek a 18-19. századi Szilágyságban

Tőtös Áron írása a szilágysági Kémer református egyházközségi jegyzőkönyvei révén bepillantást ad a 18-19- századi parasztság családi életébe. A dokumentumok részletesen vallanak férjek és feleségek elvárásairól, sérelmeiről és konfliktusairól.

Tovább olvasom

„Vérzik szívem értetek, de jobban vérzik hazámért”
„Vérzik szívem értetek, de jobban vérzik hazámért”

„Vérzik szívem értetek, de jobban vérzik hazámért”

1848/49-ben a politikai propaganda szerint az anyák mosolyogva, büszkén maguk küldték fiaikat a háborúba a hazáért. A privát forrásokban ezzel szemben teljesen ismerős emberi érzelmek köszönnek vissza: aggodalom a fiú életéért, épségéért, egészségéért, együttérzés a megpróbáltatások miatt.

Tovább olvasom

A város árvái. Kitett és talált gyermekek a 18. századi Pest-Budán és Óbudán
A város árvái. Kitett és talált gyermekek a 18. századi Pest-Budán és Óbudán

A város árvái. Kitett és talált gyermekek a 18. századi Pest-Budán és Óbudán

A nemkívánt gyermekeket évszázadokon keresztül Európa-szerte egyszerűen kitették valahová. Pest-Budán a 18. században vált ez a probléma olyan méretűvé, hogy kezelésére a városi hatóságoknak intézményes megoldást kellett találniuk. A lelencgyermekek életkilátásai azonban így is rosszak voltak.

Tovább olvasom

Anyaság a kora újkorban. Várdai Kata és lánya, Telegdi Anna kapcsolata
Anyaság a kora újkorban. Várdai Kata és lánya, Telegdi Anna kapcsolata

Anyaság a kora újkorban. Várdai Kata és lánya, Telegdi Anna kapcsolata

Erdélyi Gabriella A hagyományos társadalom családja általában idealizálva, szülők és gyermekeik biztonságos, meghitt közösségeként jelenik meg a közbeszédben, szembeállítva a jelenkor állítólagos válságával. Pedig a nagy halandóság miatt a mostoha- vagy mozaikcsalád legalább olyan gyakori volt a modern kor előtt is, mint ma a válások következtében! A BTK Történettudományi Intézetének Lendület Családtörténeti kutatócsoportja ezt a...

Tovább olvasom

Jézus Krisztus Atyafisága
Jézus Krisztus Atyafisága

Jézus Krisztus Atyafisága

Szent Anna kultusza és a család jelentősége a késő középkori művészet tükrében Ridovics Anna A hagyományos társadalom családja általában idealizálva, szülők és gyermekeik biztonságos, meghitt közösségeként jelenik meg a közbeszédben, szembeállítva a jelenkor állítólagos válságával. Pedig a nagy halandóság miatt a mostoha- vagy mozaikcsalád legalább olyan gyakori volt a modern kor előtt is,...

Tovább olvasom

„Kit úgy szeretek, hogy ki nem mondhatom” – Nővériség egy 19. századi grófkissszony naplójában
„Kit úgy szeretek, hogy ki nem mondhatom” – Nővériség egy 19. századi grófkissszony naplójában

„Kit úgy szeretek, hogy ki nem mondhatom” – Nővériség egy 19. századi grófkissszony naplójában

A hagyományos társadalom családja általában idealizálva, szülők és gyermekeik biztonságos, meghitt közösségeként jelenik meg a közbeszédben, szembeállítva a jelenkor állítólagos válságával. Pedig a nagy halandóság miatt a mostoha- vagy mozaikcsalád legalább olyan gyakori volt a modern kor előtt is, mint ma a válások következtében! 

Tovább olvasom

Pozsonyi mozaikcsaládok a 16. századi végrendeletekben
Pozsonyi mozaikcsaládok a 16. századi végrendeletekben

Pozsonyi mozaikcsaládok a 16. századi végrendeletekben

A hagyományos társadalom családja általában idealizálva, szülők és gyermekeik biztonságos, meghitt közösségeként jelenik meg a közbeszédben, szembeállítva a jelenkor állítólagos válságával. Pedig a nagy halandóság miatt a mostoha- vagy mozaikcsalád legalább olyan gyakori volt a modern kor előtt is, mint ma a válások következtében! 

Tovább olvasom

“A kapun sem engedtek ki egyedül” – Családi élet és magánélet egy debreceni polgárlány naplójában
“A kapun sem engedtek ki egyedül” – Családi élet és magánélet egy debreceni polgárlány naplójában

“A kapun sem engedtek ki egyedül” – Családi élet és magánélet egy debreceni polgárlány naplójában

A hagyományos társadalom családja általában idealizálva, szülők és gyermekeik biztonságos, meghitt közösségeként jelenik meg a közbeszédben, szembeállítva a jelenkor állítólagos válságával. Pedig a nagy halandóság miatt a mostoha- vagy mozaikcsalád legalább olyan gyakori volt a modern kor előtt is, mint ma a válások következtében! 

Tovább olvasom

„Hogy gyermekeimmel lehetek, kipótol minden egyebet” – Wesselényi Miklós apai szerepben
„Hogy gyermekeimmel lehetek, kipótol minden egyebet” – Wesselényi Miklós apai szerepben

„Hogy gyermekeimmel lehetek, kipótol minden egyebet” – Wesselényi Miklós apai szerepben

A hagyományos társadalom családja általában idealizálva, szülők és gyermekeik biztonságos, meghitt közösségeként jelenik meg a közbeszédben, szembeállítva a jelenkor állítólagos válságával. Pedig a nagy halandóság miatt a mostoha- vagy mozaikcsalád legalább olyan gyakori volt a modern kor előtt is, mint ma a válások...

Tovább olvasom