A város árvái. Kitett és talált gyermekek a 18. századi Pest-Budán és Óbudán
A város árvái. Kitett és talált gyermekek a 18. századi Pest-Budán és Óbudán

A város árvái. Kitett és talált gyermekek a 18. századi Pest-Budán és Óbudán

A nemkívánt gyermekeket évszázadokon keresztül Európa-szerte egyszerűen kitették valahová. Pest-Budán a 18. században vált ez a probléma olyan méretűvé, hogy kezelésére a városi hatóságoknak intézményes megoldást kellett találniuk. A lelencgyermekek életkilátásai azonban így is rosszak voltak.

Tovább olvasom

„Istenem, hogy felnövünk mindnyájan!”  Szendrey Júlia családja a Hársfa utcában
„Istenem, hogy felnövünk mindnyájan!”  Szendrey Júlia családja a Hársfa utcában

„Istenem, hogy felnövünk mindnyájan!” Szendrey Júlia családja a Hársfa utcában

A hagyományos társadalom családja általában idealizálva, szülők és gyermekeik biztonságos, meghitt közösségeként jelenik meg a közbeszédben, szembeállítva a jelenkor állítólagos válságával. Pedig a nagy halandóság miatt a mostoha- vagy mozaikcsalád legalább olyan gyakori volt a modern kor előtt is, mint ma a válások következtében!  Az MTA BTK Történettudományi Intézetének Lendület Családtörténeti kutatócsoportja ezt a...

Tovább olvasom

“A ház Gyönyör lakja!”- Fürdők a reformkori Pesten
“A ház Gyönyör lakja!”- Fürdők a reformkori Pesten

“A ház Gyönyör lakja!”- Fürdők a reformkori Pesten

“Már a rómaiak is…” – a budapesti fürdőkről szóló írásoknak általában ezzel a mondattal illik kezdődnie. Az évezredeken átívelő fürdőtörténelem azonban többnyire a természetes melegvíz-forrásokban gazdag budai oldalra korlátozódik. Noha a jobb part ebből a szempontból vitathatatlanul gazdagabb múlttal bír, azért a pestiek fürödtek azelőtt is, mielőtt Zsigmondy Vilmos fúrásainak...

Tovább olvasom

„A többiek nem számítanak” – Arisztokrácia a boldog békeidőkben
„A többiek nem számítanak” – Arisztokrácia a boldog békeidőkben

„A többiek nem számítanak” – Arisztokrácia a boldog békeidőkben

Az arisztokrata gyermekbe születése pillanatától a kivételezettség tudatát nevelték. Mire felnőtt, magától értetődőnek tekintette, hogy mindenből a legmagasabb színvonalú jár neki. Az élet minden területén tiszteletet követelt magának és igényt tartott az irányításra. Elitizmusuk fontos eleme volt az elzárkózás, amely kapcsolataikban és viselkedésükben éppúgy érvényesült, mint anyagi-tárgyi...

Tovább olvasom

“Orvost csak hírből ismer” – Egészség és betegség a hagyományos társadalomban
“Orvost csak hírből ismer” – Egészség és betegség a hagyományos társadalomban

“Orvost csak hírből ismer” – Egészség és betegség a hagyományos társadalomban

Az egészségügyi állapotokkal foglalkozó 19. századi szakirodalom állandó fordulata volt a tudatlanságra, „a nép csekély műveltségi fokára”, illetve az egészséggel, az élettel és halállal szembeni közönyösségre való panaszkodás: a jó gazda előbb hívott lódoktort az állataihoz, mint orvost a beteg...

Tovább olvasom

Hadi Főtanoda az Orczy-kertben – A Ludovika előtörténete
Hadi Főtanoda az Orczy-kertben – A Ludovika előtörténete

Hadi Főtanoda az Orczy-kertben – A Ludovika előtörténete

Egy katonai akadémia felállítását a rendek már a 18. század vége óta szorgalmazták. Távlati célként egy magyar hadsereg magvának létrehozása lebegett előttük, közvetlenül pedig fiaik katonai karrierjéhez akartak kedvezőbb lehetőségeket teremteni. Az udvar, a hadsereg egységét féltve, nem lelkesedett a tervért, ám a kedvezőtlen nemzetközi viszonyok hatására 1791-ben – a...

Tovább olvasom

“Házától ritkán s csak kiváló esetben ment ki” – Utazás a régi Magyarországon
“Házától ritkán s csak kiváló esetben ment ki” – Utazás a régi Magyarországon

“Házától ritkán s csak kiváló esetben ment ki” – Utazás a régi Magyarországon

A vasút elterjedése előtt az emberek túlnyomó többsége egész életében nem járt szülőhelyétől néhány tíz kilométernyi távolságnál messzebb. Az utazás a rossz útviszonyok és a közlekedési eszközök fejletlensége miatt sem volt vonzó kaland, de a helyhez kötöttség szoros kölcsönhatásban állt a hagyományos társadalom mentalitásával is....

Tovább olvasom

“Nem mindig szerfölött mulatságos az utazás” – A budapesti tömegközlekedés kezdetei
“Nem mindig szerfölött mulatságos az utazás” – A budapesti tömegközlekedés kezdetei

“Nem mindig szerfölött mulatságos az utazás” – A budapesti tömegközlekedés kezdetei

Az omnibusz szót ma már legtöbben csak Zerkovitz Béla slágeréből ismerik. A helyi tömegközlekedés első eszköze egy évszázadig tartozott a budapesti utcaképhez, s a nagyvárosi viselkedési normák elsajátításában is fontos szerepet...

Tovább olvasom