Édesek és mostohák – Három nemzedék mozaikcsaládjai Esztergomban
Édesek és mostohák – Három nemzedék mozaikcsaládjai Esztergomban

Édesek és mostohák – Három nemzedék mozaikcsaládjai Esztergomban

A hagyományos társadalom családja általában idealizálva, szülők és gyermekeik biztonságos, meghitt közösségeként jelenik meg a közbeszédben, szembeállítva a jelenkor állítólagos válságával. Pedig a nagy halandóság miatt a mostoha- vagy mozaikcsalád legalább olyan gyakori volt a modern kor előtt is, mint ma a válások...

Tovább olvasom

“Volt ön már zöldben?” – A kirándulás és a nyaralás kezdetei a reformkorban
“Volt ön már zöldben?” – A kirándulás és a nyaralás kezdetei a reformkorban

“Volt ön már zöldben?” – A kirándulás és a nyaralás kezdetei a reformkorban

“Volt ön már zöldben? – Mikor megy ön zöldbe? – E két kérdés százszor meg százszor ismételtetik Budapesten, május első napjától legalábbis szeptember elejéig” – írta a pest-budai mindennapok ironikus megörökítője, Nagy Ignác 1842-ben. A nyarat vagy legalább a vasárnapot a zöldben tölteni a reformkorban kezdett a városi életforma elmaradhatatlan...

Tovább olvasom

“Fontos tényezője a kellemes otthonnak” – A cseléd a polgári háztartásban
“Fontos tényezője a kellemes otthonnak” – A cseléd a polgári háztartásban

“Fontos tényezője a kellemes otthonnak” – A cseléd a polgári háztartásban

“Abban az időben a polgári háztartásokban valósággal társadalmi kötelezettséget jelentett a cselédtartás. Az akkori szemlélet szerint nem volt úrinő, akinek nem volt cselédje.” A háztartási alkalmazottak, azaz a cselédek Magyarországon a kiegyezés és 1945 között a fizetett munkát végző nők legnépesebb csoportját...

Tovább olvasom

“Atyám megkívánta a pontosságot” – Úton az óra diktatúrája felé
“Atyám megkívánta a pontosságot” – Úton az óra diktatúrája felé

“Atyám megkívánta a pontosságot” – Úton az óra diktatúrája felé

Hogy életünk ritmusát az óra szabályozza, történelmi távlatból nézve viszonylag új jelenség. Magyarországon körülbelül másfél évszázaddal ezelőtt kezdődött az óra „hatalomátvételének folyamata”, és fokozatosan, több nemzedéken át terjesztette ki fennhatóságát a társadalom egyre szélesebb...

Tovább olvasom

“Házától ritkán s csak kiváló esetben ment ki” – Utazás a régi Magyarországon
“Házától ritkán s csak kiváló esetben ment ki” – Utazás a régi Magyarországon

“Házától ritkán s csak kiváló esetben ment ki” – Utazás a régi Magyarországon

A vasút elterjedése előtt az emberek túlnyomó többsége egész életében nem járt szülőhelyétől néhány tíz kilométernyi távolságnál messzebb. Az utazás a rossz útviszonyok és a közlekedési eszközök fejletlensége miatt sem volt vonzó kaland, de a helyhez kötöttség szoros kölcsönhatásban állt a hagyományos társadalom mentalitásával is....

Tovább olvasom

“Első kötelessége a házibéke biztosítása” – A nő a polgári családban
“Első kötelessége a házibéke biztosítása” – A nő a polgári családban

“Első kötelessége a házibéke biztosítása” – A nő a polgári családban

Aranykort jelentettek a nők számára a boldog békeidők, vagy kiszolgáltatottságukat és jogfosztottságukat vonta be csillámporral a polgári család –  többnyire csak elméletben létező – eszményképe?...

Tovább olvasom

“Ünnepkor marha-, lúd- és tyúkhús” – Táplálkozás a Monarchia korában
“Ünnepkor marha-, lúd- és tyúkhús” – Táplálkozás a Monarchia korában

“Ünnepkor marha-, lúd- és tyúkhús” – Táplálkozás a Monarchia korában

A századforduló a magyar konyha fénykoraként él a köztudatban, nem is alaptalanul. Az agrárországban az élelmiszer olcsó volt, a szállítás és az élelmiszeripar forradalmi fejlődésének köszönhetően a választék kibővült, az ellátás pedig függetlenedett az időjárás szeszélyétől. Az éhínség fenyegetése Európában történelemmé...

Tovább olvasom

“Kitört a tisztaság rögeszméje” – A test és a lakás higiéniája a századfordulón
“Kitört a tisztaság rögeszméje” – A test és a lakás higiéniája a századfordulón

“Kitört a tisztaság rögeszméje” – A test és a lakás higiéniája a századfordulón

A tisztaságot az európai civilizáció normái korábban is megkövetelték, de a fogalom tartalma lényegesen más volt, mint a modern korban. A higiéniai kultúra mélyreható átalakulása a 20. század elején kezdődött....

Tovább olvasom

“Szerelem nélkül is köttethetők boldog házasságok” – Párválasztás a polgárosodás korában
“Szerelem nélkül is köttethetők boldog házasságok” – Párválasztás a polgárosodás korában

“Szerelem nélkül is köttethetők boldog házasságok” – Párválasztás a polgárosodás korában

Az egyéni vonzalmon alapuló szerelmi házasság a korábbi korokban sem volt ugyan ismeretlen, de a 20. század előtt a házasságok túlnyomó többsége gazdasági megfontolások alapján köttetett. A múlékony érzelmeket nem tartották megbízható alapnak az utódok felnevelésének keretét biztosító család számára....

Tovább olvasom

Jóltevő Asszonyi Egyesület Pesten és Budán – A szociális gondoskodás kezdetei a reformkorban
Jóltevő Asszonyi Egyesület Pesten és Budán – A szociális gondoskodás kezdetei a reformkorban

Jóltevő Asszonyi Egyesület Pesten és Budán – A szociális gondoskodás kezdetei a reformkorban

A hagyományos társadalomban az önmagukról gondoskodni képtelenek ellátása alapvetően a család  és a rokonság feladata volt. A modernizáció során azonban egyre többen keltek útra, s veszítették el a rokoni kötelékek biztonsági hálóját. A polgárosodó társadalomnak  új megoldásokat kellett találnia a tömeges szegénység problémájára ......

Tovább olvasom