Egy reformkori rejtély: magyar gróf graffitije Szudánban
Egy reformkori rejtély: magyar gróf graffitije Szudánban

Egy reformkori rejtély: magyar gróf graffitije Szudánban

Tavaly decemberben rakott fel Belényi Dániel világutazó egy fotót az oldalára egy különös feliratról, amelyet Szudán fővárosában, Kartúmban, a Nemzeti Múzeumban készített. A grafitit egy ősi óegyiptomi templom hieroglifákkal borított falába vésték, olvasata: „C ZICHY...

Tovább olvasom

“Tetemes hatást gyakorolt a fürdői életre” – Kolerajárványok Balatonfüreden a 19. században
“Tetemes hatást gyakorolt a fürdői életre” – Kolerajárványok Balatonfüreden a 19. században

“Tetemes hatást gyakorolt a fürdői életre” – Kolerajárványok Balatonfüreden a 19. században

Pestis, feketehimlő, kolera, spanyolnátha – a járványok végigkísérték, sőt olykor alakították az emberiség történelmét. Az utóbbi évtizedekben a HIV, a SARS, a madárinfluenza, aktuálisan pedig a koronavírus megjelenése figyelmeztet bennünket, hogy a modernizációs folyamat során elhatalmasodott magabiztosságunk – hogy az ember a tudomány és a technika fejlődésének eredményeként teljhatalmú ura...

Tovább olvasom

„Hogy gyermekeimmel lehetek, kipótol minden egyebet” – Wesselényi Miklós apai szerepben
„Hogy gyermekeimmel lehetek, kipótol minden egyebet” – Wesselényi Miklós apai szerepben

„Hogy gyermekeimmel lehetek, kipótol minden egyebet” – Wesselényi Miklós apai szerepben

A hagyományos társadalom családja általában idealizálva, szülők és gyermekeik biztonságos, meghitt közösségeként jelenik meg a közbeszédben, szembeállítva a jelenkor állítólagos válságával. Pedig a nagy halandóság miatt a mostoha- vagy mozaikcsalád legalább olyan gyakori volt a modern kor előtt is, mint ma a válások...

Tovább olvasom

„Édesse, küldd el nekem ide gyorskocsin Clavigot és Othellót” – Egy 19. századi színész “családi vállalkozása”
„Édesse, küldd el nekem ide gyorskocsin Clavigot és Othellót” – Egy 19. századi színész “családi vállalkozása”

„Édesse, küldd el nekem ide gyorskocsin Clavigot és Othellót” – Egy 19. századi színész “családi vállalkozása”

A hagyományos társadalom családja általában idealizálva, szülők és gyermekeik biztonságos, meghitt közösségeként jelenik meg a közbeszédben, szembeállítva a jelenkor állítólagos válságával. Pedig a nagy halandóság miatt a mostoha- vagy mozaikcsalád legalább olyan gyakori volt a modern kor előtt is, mint ma a válások...

Tovább olvasom

„Neked nem asszony, hanem koporsó kell” – Egy magyar nábob kései házassága
„Neked nem asszony, hanem koporsó kell” – Egy magyar nábob kései házassága

„Neked nem asszony, hanem koporsó kell” – Egy magyar nábob kései házassága

A hagyományos társadalom családja általában idealizálva, szülők és gyermekeik biztonságos, meghitt közösségeként jelenik meg a közbeszédben, szembeállítva a jelenkor állítólagos válságával. Pedig a nagy halandóság miatt a mostoha- vagy mozaikcsalád legalább olyan gyakori volt a modern kor előtt is, mint ma a válások...

Tovább olvasom

“Oly számos családnál, mint az enyim” – Széchenyi mint mostohaapa
“Oly számos családnál, mint az enyim” – Széchenyi mint mostohaapa

“Oly számos családnál, mint az enyim” – Széchenyi mint mostohaapa

A hagyományos társadalom családja általában idealizálva, szülők és gyermekeik biztonságos, meghitt közösségeként jelenik meg a közbeszédben, szembeállítva a jelenkor állítólagos válságával. Pedig a nagy halandóság miatt a mostoha- vagy mozaikcsalád legalább olyan gyakori volt a modern kor előtt is, mint ma a válások következtében!  Az MTA BTK Történettudományi Intézetének Lendület Családtörténeti kutatócsoportja ezt a...

Tovább olvasom

“Egyébiránt Pesten semmi újság nem történik” – Kis színesek a reformkorból
“Egyébiránt Pesten semmi újság nem történik” – Kis színesek a reformkorból

“Egyébiránt Pesten semmi újság nem történik” – Kis színesek a reformkorból

A történelmi köztudat Kossuth Lajos 1841-től megjelenő Pesti Hírlapjához köti a modern magyar nyelvű sajtó születését. Szellemi rugalmassága, nyelvezete, műfajai révén a PH valóban mérföldkő a sajtótörténetben, de nem a semmiből pattant elő. Legfontosabb előfutárának a mintegy évtizeddel idősebb Jelenkort tekinthetjük. Az elődeihez képest friss szellemű pesti újságot Helmeczy Mihály...

Tovább olvasom

“A ház Gyönyör lakja!”- Fürdők a reformkori Pesten
“A ház Gyönyör lakja!”- Fürdők a reformkori Pesten

“A ház Gyönyör lakja!”- Fürdők a reformkori Pesten

“Már a rómaiak is…” – a budapesti fürdőkről szóló írásoknak általában ezzel a mondattal illik kezdődnie. Az évezredeken átívelő fürdőtörténelem azonban többnyire a természetes melegvíz-forrásokban gazdag budai oldalra korlátozódik. Noha a jobb part ebből a szempontból vitathatatlanul gazdagabb múlttal bír, azért a pestiek fürödtek azelőtt is, mielőtt Zsigmondy Vilmos fúrásainak...

Tovább olvasom

“Volt ön már zöldben?” – A kirándulás és a nyaralás kezdetei a reformkorban
“Volt ön már zöldben?” – A kirándulás és a nyaralás kezdetei a reformkorban

“Volt ön már zöldben?” – A kirándulás és a nyaralás kezdetei a reformkorban

“Volt ön már zöldben? – Mikor megy ön zöldbe? – E két kérdés százszor meg százszor ismételtetik Budapesten, május első napjától legalábbis szeptember elejéig” – írta a pest-budai mindennapok ironikus megörökítője, Nagy Ignác 1842-ben. A nyarat vagy legalább a vasárnapot a zöldben tölteni a reformkorban kezdett a városi életforma elmaradhatatlan...

Tovább olvasom

“Atyám megkívánta a pontosságot” – Úton az óra diktatúrája felé
“Atyám megkívánta a pontosságot” – Úton az óra diktatúrája felé

“Atyám megkívánta a pontosságot” – Úton az óra diktatúrája felé

Hogy életünk ritmusát az óra szabályozza, történelmi távlatból nézve viszonylag új jelenség. Magyarországon körülbelül másfél évszázaddal ezelőtt kezdődött az óra „hatalomátvételének folyamata”, és fokozatosan, több nemzedéken át terjesztette ki fennhatóságát a társadalom egyre szélesebb...

Tovább olvasom