“Tetemes hatást gyakorolt a fürdői életre” – Kolerajárványok Balatonfüreden a 19. században
“Tetemes hatást gyakorolt a fürdői életre” – Kolerajárványok Balatonfüreden a 19. században

“Tetemes hatást gyakorolt a fürdői életre” – Kolerajárványok Balatonfüreden a 19. században

Pestis, feketehimlő, kolera, spanyolnátha – a járványok végigkísérték, sőt olykor alakították az emberiség történelmét. Az utóbbi évtizedekben a HIV, a SARS, a madárinfluenza, aktuálisan pedig a koronavírus megjelenése figyelmeztet bennünket, hogy a modernizációs folyamat során elhatalmasodott magabiztosságunk – hogy az ember a tudomány és a technika fejlődésének eredményeként teljhatalmú ura...

Tovább olvasom

“A klavir mellett ülnek s ábrándoznak” – Polgár és zongorája a 19. században
“A klavir mellett ülnek s ábrándoznak” – Polgár és zongorája a 19. században

“A klavir mellett ülnek s ábrándoznak” – Polgár és zongorája a 19. században

– Hogy mivel töltöttem ezt az utóbbi tíz évet? – mondta a polgár az udvarias és szórakozott kérdésre, megállva az utca közepén, a kérdező csodálkozására. – A zongorámat védelmeztem, pajtás, ahogy a katona védi a hazáját. … Igenis, ebben ment el a tíz év, a zongora védelmében, a zongorám védelmében, a...

Tovább olvasom

“Egyébiránt Pesten semmi újság nem történik” – Kis színesek a reformkorból
“Egyébiránt Pesten semmi újság nem történik” – Kis színesek a reformkorból

“Egyébiránt Pesten semmi újság nem történik” – Kis színesek a reformkorból

A történelmi köztudat Kossuth Lajos 1841-től megjelenő Pesti Hírlapjához köti a modern magyar nyelvű sajtó születését. Szellemi rugalmassága, nyelvezete, műfajai révén a PH valóban mérföldkő a sajtótörténetben, de nem a semmiből pattant elő. Legfontosabb előfutárának a mintegy évtizeddel idősebb Jelenkort tekinthetjük. Az elődeihez képest friss szellemű pesti újságot Helmeczy Mihály...

Tovább olvasom

“A ház Gyönyör lakja!”- Fürdők a reformkori Pesten
“A ház Gyönyör lakja!”- Fürdők a reformkori Pesten

“A ház Gyönyör lakja!”- Fürdők a reformkori Pesten

“Már a rómaiak is…” – a budapesti fürdőkről szóló írásoknak általában ezzel a mondattal illik kezdődnie. Az évezredeken átívelő fürdőtörténelem azonban többnyire a természetes melegvíz-forrásokban gazdag budai oldalra korlátozódik. Noha a jobb part ebből a szempontból vitathatatlanul gazdagabb múlttal bír, azért a pestiek fürödtek azelőtt is, mielőtt Zsigmondy Vilmos fúrásainak...

Tovább olvasom

„A többiek nem számítanak” – Arisztokrácia a boldog békeidőkben
„A többiek nem számítanak” – Arisztokrácia a boldog békeidőkben

„A többiek nem számítanak” – Arisztokrácia a boldog békeidőkben

Az arisztokrata gyermekbe születése pillanatától a kivételezettség tudatát nevelték. Mire felnőtt, magától értetődőnek tekintette, hogy mindenből a legmagasabb színvonalú jár neki. Az élet minden területén tiszteletet követelt magának és igényt tartott az irányításra. Elitizmusuk fontos eleme volt az elzárkózás, amely kapcsolataikban és viselkedésükben éppúgy érvényesült, mint anyagi-tárgyi...

Tovább olvasom

“Volt ön már zöldben?” – A kirándulás és a nyaralás kezdetei a reformkorban
“Volt ön már zöldben?” – A kirándulás és a nyaralás kezdetei a reformkorban

“Volt ön már zöldben?” – A kirándulás és a nyaralás kezdetei a reformkorban

“Volt ön már zöldben? – Mikor megy ön zöldbe? – E két kérdés százszor meg százszor ismételtetik Budapesten, május első napjától legalábbis szeptember elejéig” – írta a pest-budai mindennapok ironikus megörökítője, Nagy Ignác 1842-ben. A nyarat vagy legalább a vasárnapot a zöldben tölteni a reformkorban kezdett a városi életforma elmaradhatatlan...

Tovább olvasom

“Házától ritkán s csak kiváló esetben ment ki” – Utazás a régi Magyarországon
“Házától ritkán s csak kiváló esetben ment ki” – Utazás a régi Magyarországon

“Házától ritkán s csak kiváló esetben ment ki” – Utazás a régi Magyarországon

A vasút elterjedése előtt az emberek túlnyomó többsége egész életében nem járt szülőhelyétől néhány tíz kilométernyi távolságnál messzebb. Az utazás a rossz útviszonyok és a közlekedési eszközök fejletlensége miatt sem volt vonzó kaland, de a helyhez kötöttség szoros kölcsönhatásban állt a hagyományos társadalom mentalitásával is....

Tovább olvasom

“Egy-egy mosoly, egy-egy kacsintás” – Szerelem, házasság és szexualitás a paraszti világban
“Egy-egy mosoly, egy-egy kacsintás” – Szerelem, házasság és szexualitás a paraszti világban

“Egy-egy mosoly, egy-egy kacsintás” – Szerelem, házasság és szexualitás a paraszti világban

A hagyományos paraszti társadalomban a két nem érintkezését részletesen szabályozták. A szexualitáshoz való viszony nemzetiségenként, felekezetenként és tájanként nagy változatosságot mutatott. Ráadásul a hétköznapi gyakorlat soha nem esett egybe tökéletesen az írott és íratlan normákkal....

Tovább olvasom

“Egyik nap úgy, mint a másikon” – Életritmus és időbeosztás a hagyományos társadalomban
“Egyik nap úgy, mint a másikon” – Életritmus és időbeosztás a hagyományos társadalomban

“Egyik nap úgy, mint a másikon” – Életritmus és időbeosztás a hagyományos társadalomban

Az embereknek az időhöz való viszonya a 19. század folyamán alapjaiban változott meg. Az óra diktatúrája alatt élő mai ember szemében a hagyományos társadalom életritmusa felfoghatatlanul lassú, időbeosztása pedig ésszerűtlenül pazarló volt.   Az életszakaszok allegorikus ábrázolása évszázadokon át a képzőművészet kedvelt témája volt ...

Tovább olvasom