„A század lelkiismerete” – Kolerajárványok a 19. században 1. rész
„A század lelkiismerete” – Kolerajárványok a 19. században 1. rész

„A század lelkiismerete” – Kolerajárványok a 19. században 1. rész

  Pestis, feketehimlő, kolera, spanyolnátha – a járványok végigkísérték, sőt olykor alakították az emberiség történelmét. Az utóbbi évtizedekben a HIV, a SARS, a madárinfluenza, aktuálisan pedig a koronavírus megjelenése figyelmeztet bennünket, hogy a modernizációs folyamat során elhatalmasodott magabiztosságunk – hogy az ember a tudomány és a technika fejlődésének eredményeként teljhatalmú ura...

Tovább olvasom

Árvák, mostohák és érzelmek. Konfliktusok 18-19. századi parasztcsaládokban     
Árvák, mostohák és érzelmek. Konfliktusok 18-19. századi parasztcsaládokban     

Árvák, mostohák és érzelmek. Konfliktusok 18-19. századi parasztcsaládokban    

  A hagyományos társadalom családja általában idealizálva, szülők és gyermekeik biztonságos, meghitt közösségeként jelenik meg a közbeszédben, szembeállítva a jelenkor állítólagos válságával. Pedig a nagy halandóság miatt a mostoha- vagy mozaikcsalád legalább olyan gyakori volt a modern kor előtt is, mint ma a válások következtében!  Az MTA BTK Történettudományi Intézetének Lendület Családtörténeti kutatócsoportja ezt a mindennaposnak...

Tovább olvasom

“Úrilánynak nem illik kenyeret keresni” – Dolgozó nők a boldog békeidőkben
“Úrilánynak nem illik kenyeret keresni” – Dolgozó nők a boldog békeidőkben

“Úrilánynak nem illik kenyeret keresni” – Dolgozó nők a boldog békeidőkben

Hogy a nők túlnyomó többsége ugyanúgy dolgozik a család létfenntartásáért, mint a férfiak, minden korban magától értetődőnek számított. A hagyományos európai társadalomban szükség volt munkájukra a családi keretekben zajló gazdasági tevékenységben  (parasztgazdaságban, céhes műhelyben, boltban stb.), a nincstelen rétegek leányai közül pedig sokan idegen háztartásokban szolgáltak....

Tovább olvasom

“Orvost csak hírből ismer” – Egészség és betegség a hagyományos társadalomban
“Orvost csak hírből ismer” – Egészség és betegség a hagyományos társadalomban

“Orvost csak hírből ismer” – Egészség és betegség a hagyományos társadalomban

Az egészségügyi állapotokkal foglalkozó 19. századi szakirodalom állandó fordulata volt a tudatlanságra, „a nép csekély műveltségi fokára”, illetve az egészséggel, az élettel és halállal szembeni közönyösségre való panaszkodás: a jó gazda előbb hívott lódoktort az állataihoz, mint orvost a beteg...

Tovább olvasom

“Iszonyú emberi alakokra találunk” – Hagyományos ínség és modern nyomor a reformkorban
“Iszonyú emberi alakokra találunk” – Hagyományos ínség és modern nyomor a reformkorban

“Iszonyú emberi alakokra találunk” – Hagyományos ínség és modern nyomor a reformkorban

A reformkori embernek a korábbi századokhoz képest gyorsan változó világgal kellett megbarátkoznia: gőzhajóval, vasúttal, lánchíddal, füstölgő gyárkéményekkel. Meg kellett tanulnia egy új gazdasági rend játékszabályait: mit jelent a váltó, a részvény vagy a csőd. A haladás vívmányai mellett hozzá kellett szoknia a nagyvárosi léttel együtt járó új típusú nyomor látványához...

Tovább olvasom

“Ünnepkor marha-, lúd- és tyúkhús” – Táplálkozás a Monarchia korában
“Ünnepkor marha-, lúd- és tyúkhús” – Táplálkozás a Monarchia korában

“Ünnepkor marha-, lúd- és tyúkhús” – Táplálkozás a Monarchia korában

A századforduló a magyar konyha fénykoraként él a köztudatban, nem is alaptalanul. Az agrárországban az élelmiszer olcsó volt, a szállítás és az élelmiszeripar forradalmi fejlődésének köszönhetően a választék kibővült, az ellátás pedig függetlenedett az időjárás szeszélyétől. Az éhínség fenyegetése Európában történelemmé...

Tovább olvasom

“Pestnek kimívelt zsiványai” – Bűn és bűnhődés a reformkori Pest-Budán
“Pestnek kimívelt zsiványai” – Bűn és bűnhődés a reformkori Pest-Budán

“Pestnek kimívelt zsiványai” – Bűn és bűnhődés a reformkori Pest-Budán

A modern nagyvárosi élet jelenségeivel a reformkorban kezdett ismerkedni a pest-budai polgár. A korszak nemcsak az életet könnyebbé és kellemesebbé tevő civilizációs vívmányokat hozta magával. A klasszicista paloták falára rávetültek a nagyváros árnyképei is:  az új típusú szegénység, a hajléktalanság, a prostitúció és a...

Tovább olvasom

Jóltevő Asszonyi Egyesület Pesten és Budán – A szociális gondoskodás kezdetei a reformkorban
Jóltevő Asszonyi Egyesület Pesten és Budán – A szociális gondoskodás kezdetei a reformkorban

Jóltevő Asszonyi Egyesület Pesten és Budán – A szociális gondoskodás kezdetei a reformkorban

A hagyományos társadalomban az önmagukról gondoskodni képtelenek ellátása alapvetően a család  és a rokonság feladata volt. A modernizáció során azonban egyre többen keltek útra, s veszítették el a rokoni kötelékek biztonsági hálóját. A polgárosodó társadalomnak  új megoldásokat kellett találnia a tömeges szegénység problémájára ......

Tovább olvasom

“Tiszta örömet vásárol magának minden ember” – Karácsonyi készülődés a boldog békeidőkben
“Tiszta örömet vásárol magának minden ember” – Karácsonyi készülődés a boldog békeidőkben

“Tiszta örömet vásárol magának minden ember” – Karácsonyi készülődés a boldog békeidőkben

“Nincs olyan víg vásár egy is a világon, mint a karácsoni vásár. Ennek a vígsága egészen másnemű, zajtalanabb, szelídebb, családiasabb, majdnem azt mondom: szentebb. Itt muzsikaszó nincs, pecsenyés-sátor, meg lacikonyha sincs, sarkantyú-pengés meg héjje-hujja sincs, részeg ember sem találkozik, – mégis minden arc mosolyog, minden szem ragyog, minden ajk cseveg...

Tovább olvasom