“Fontos tényezője a kellemes otthonnak” – A cseléd a polgári háztartásban
“Fontos tényezője a kellemes otthonnak” – A cseléd a polgári háztartásban

“Fontos tényezője a kellemes otthonnak” – A cseléd a polgári háztartásban

“Abban az időben a polgári háztartásokban valósággal társadalmi kötelezettséget jelentett a cselédtartás. Az akkori szemlélet szerint nem volt úrinő, akinek nem volt cselédje.” A háztartási alkalmazottak, azaz a cselédek Magyarországon a kiegyezés és 1945 között a fizetett munkát végző nők legnépesebb csoportját...

Tovább olvasom

“Első kötelessége a házibéke biztosítása” – A nő a polgári családban
“Első kötelessége a házibéke biztosítása” – A nő a polgári családban

“Első kötelessége a házibéke biztosítása” – A nő a polgári családban

Aranykort jelentettek a nők számára a boldog békeidők, vagy kiszolgáltatottságukat és jogfosztottságukat vonta be csillámporral a polgári család –  többnyire csak elméletben létező – eszményképe?...

Tovább olvasom

“Ünnepkor marha-, lúd- és tyúkhús” – Táplálkozás a Monarchia korában
“Ünnepkor marha-, lúd- és tyúkhús” – Táplálkozás a Monarchia korában

“Ünnepkor marha-, lúd- és tyúkhús” – Táplálkozás a Monarchia korában

A századforduló a magyar konyha fénykoraként él a köztudatban, nem is alaptalanul. Az agrárországban az élelmiszer olcsó volt, a szállítás és az élelmiszeripar forradalmi fejlődésének köszönhetően a választék kibővült, az ellátás pedig függetlenedett az időjárás szeszélyétől. Az éhínség fenyegetése Európában történelemmé...

Tovább olvasom