Egy katonai akadémia felállítását a rendek már a 18. század vége óta szorgalmazták. Távlati célként egy magyar hadsereg magvának létrehozása lebegett előttük, közvetlenül pedig fiaik katonai karrierjéhez akartak kedvezőbb lehetőségeket teremteni. Az udvar, a hadsereg egységét féltve, nem lelkesedett a tervért, ám a kedvezőtlen nemzetközi viszonyok hatására 1791-ben – a...

Tovább olvasom

A vasút elterjedése előtt az emberek túlnyomó többsége egész életében nem járt szülőhelyétől néhány tíz kilométernyi távolságnál messzebb. Az utazás a rossz útviszonyok és a közlekedési eszközök fejletlensége miatt sem volt vonzó kaland, de a helyhez kötöttség szoros kölcsönhatásban állt a hagyományos társadalom mentalitásával is....

Tovább olvasom

1848 előtt, a rendi világban politikai jogokat a születés biztosított. A liberális reformmozgalom egyik fő célkitűzése éppen ennek a jognak a kiterjesztése volt. A közéletben való részvétel élményét az utcai demonstrációk alkalmával élhették át először szélesebb rétegek ....

Tovább olvasom

Március 15. alkalmából városnézésre, a forradalom történetében fontos szerepet játszó, ma is látható vagy nyomtalanul eltűnt épületek és helyek közötti időutazásra hívom az...

Tovább olvasom

Aranykort jelentettek a nők számára a boldog békeidők, vagy kiszolgáltatottságukat és jogfosztottságukat vonta be csillámporral a polgári család –  többnyire csak elméletben létező – eszményképe?...

Tovább olvasom

A századforduló a magyar konyha fénykoraként él a köztudatban, nem is alaptalanul. Az agrárországban az élelmiszer olcsó volt, a szállítás és az élelmiszeripar forradalmi fejlődésének köszönhetően a választék kibővült, az ellátás pedig függetlenedett az időjárás szeszélyétől. Az éhínség fenyegetése Európában történelemmé...

Tovább olvasom

A hétköznapi élet történetéről szóló blogom felkeltette a népszerű televíziós személyiség érdeklődését. A hagyományos társadalom “időtlenségéről” szóló posztom volt beszélgetésünk apropója az ATV Friderikusz című műsorának február 13-i adásában, de tovább is léptünk az “óra diktatúrájáig” vezető történetben. (Részletek erről majd későbbi posztokban…) Facebook...

Tovább olvasom

A hagyományos paraszti társadalomban a két nem érintkezését részletesen szabályozták. A szexualitáshoz való viszony nemzetiségenként, felekezetenként és tájanként nagy változatosságot mutatott. Ráadásul a hétköznapi gyakorlat soha nem esett egybe tökéletesen az írott és íratlan normákkal....

Tovább olvasom

Bőséges gyermekáldás, közönyösen fogadott csecsemőhalál, rövidre szabott és ritkán felhőtlen gyerekkor,  feltétlen engedelmesség és tekintélytisztelet – gyermeksors címszavakban, két évszázaddal ezelőtt. A reformkorban azonban már Magyarországon is  elkezdődött a gyerek “felfedezése”....

Tovább olvasom

Az omnibusz szót ma már legtöbben csak Zerkovitz Béla slágeréből ismerik. A helyi tömegközlekedés első eszköze egy évszázadig tartozott a budapesti utcaképhez, s a nagyvárosi viselkedési normák elsajátításában is fontos szerepet...

Tovább olvasom